A sógorom korábban egy kisebb építőipari cég pénzügyi részlegén dolgozott könyvelőként. Mivel elég jó bevételeik voltak, és a cégvezető is korrekt volt, kifejezetten jól keresett. Kényelmesen meg tudtak venni egy nagyobbacska kertes házat a nővéremmel, és egy újabb kis családtag érkezését is felvázolták már a lehetőségek között. Alapvetően éppen emiatt költöztek egy nagyobb házba. A cég, ahol a sógorom, Peti dolgozott azonban tulajdonost váltott, és ezek után már nem mentek olyan fényesen a dolgok. Egyik pillanatról a másikra veszteségesen kezdett el működni a vállalkozás, és több kollégát is elbocsátottak, közöttük Petit is. Néhány hónappal rá a cég csődöt jelentett be, úgyhogy sajnos a többiek sem menekülhettek.

Pedig Peti mindig is szorgalmas, lelkiismeretes dolgozó volt, így nem viselte könnyen az elbocsátását. Főleg azért nem tudta feldolgozni, mivel munkanélküliként tudta, hogy semmiképpen sem tervezhet egy második babát. Az ember azt gondolná, hogy könyvelőként, meg úgy pénzügyesként általában könnyű munkát találni. Peti azonban hónapokon keresztül próbálkozott, és több bár interjúra is behívták, az utolsó körben végül mindig valaki másra esett a választás. A folyamatos sikertelenség miatt egyre kétségbeesettebb és demotiváltabb lett, és az önbizalmát is kezdte elveszíteni. Bár a testvérem és a család is támogatta, és megértette, hogy nehéz helyzetben van, ő mégis az alkoholhoz fordult.

Általában az egész napját otthon töltötte, állások után kutatva, és az e-mailjeit figyelve, hátha pozitív visszajelzést kap valahonnan. Idővel egyre gyakrabban fordult elő, hogy a laptop mellett az asztalon elengedhetetlen kiegészítővé vált egy-egy pohár bor. Később pedig már nem csak bor, hanem töményebb italok is előkerültek. Szépen lassan egyre feltűnőbbé vált, hogy alkoholfüggőség kezd kialakulni nála. A nővéremnek ez akkor tűnt fel, amikor Peti egyszerűen elfelejtett elmenni a kislányukért az óvodába, és az óvónőnek úgy kellett őt felhívnia. Ekkor a család felé is jelezte, hogy Petivel nagy gondok vannak, és megoldást kell találnunk, mert csak súlyosbodni fog a káros szenvedélye, és sajnos már a gyerekük is észrevette, hogy valami nincs rendben az apukájával.

Találtam egy egészen remek cikket, Az alkoholizmus fokozatai – hol kezdődik valójában az alkoholbetegség? címmel. A cikknek köszönhetően megtudhattam, hogy Peti szinten tartó alkoholbeteggé vált. Ez azt jelenti, hogy mivel rendszeresen fogyaszt alkoholt, a tolerancia szintje egyre emelkedik, így a várt hatás elérése érdekében egyre többet iszik. Pontosan ezért váltott a borról a töményebb italokra. Az ilyen beteg, mivel nem üti ki magát nap mint nap, sokszor be sem látja, hogy bármilyen függőség is kialakult volta. Az italozásra mindig talál valamilyen kifogást, és könnyedén megsértődik, ha valaki szóvá teszi neki, hogy túlzásba viszi. Valamelyik nap a nővérem épp mesélte is, hogy pont azért vesztek össze, mert elvette Peti elől a gint, mivel látta, hogy már az üveg felér elfogyasztotta egyedül, egy nap alatt.

Az alkoholizmus fokozatai – hol kezdődik valójában az alkoholbetegség? cikk sok más egyéb tünetre, és az alkoholizmus más formáiról is felvilágosítást ad. A Felépülők Központ oldalán találtam rá, akik alkoholfüggők számára nyújtanak konzultációt, és rehabilitációs programokat, melyeket szakképzett, tapasztalt addiktológusok felügyelnek. Javasoltam is a nővéremnek, hogy keresse fel őket, hiszen a beteg családjának is tudnak segítséget nyújtani. Félő ugyanis, hogy ha Peti rövid időn belül nem kap munkát, teljesen az alkohol rabja lesz, úgy pedig egyre csak rosszabbak lesznek a munkakereső esélyei. Arra sincsen biztosíték, hogy ha újra dolgozni kezdhet, akkor nem fogja tovább folytatni ezt az életvitelt.